Hamarosan eljön a nyári fesztiválszezon, többek között a Balaton déli partja is rámozdul az elektronikára.
A Bögrecast-tal pedig azzal segítjük a ráhangolódást, hogy még a színpadra lépésük előtt igyekszünk minél több fellépőt megszólítani, hogy ne a levezetést, hanem inkább az izgalomfokozást jelentsék alanyaink szavai, hogy mikor elérkeznek az első ütemek, ne csak ismerkedjünk, hanem őrüljünk meg, mert ismerjük, érezzük és akarjuk a zenéket!
A német, egészen pontosan hamburgi Moonbootica duó a Balaton Sound zárónapján készül DJ szettel. Az interjút Kowe Six vállalta, aki társával, Tobi Tobsen-nel már tíz éve vezényelik saját zenéik mellett a saját, Moonbootique kiadójukat is, ahol inkább a rejtett, vagy éppen pályája elején járó tehetségek után kutatnak.
Hip-hop gyökerekkel mára tekintélyes house/techno producerekké léptek elő, az első saját nevüket viselő és a második, Moonlight Welfare című lemezekkel.
Mire számíthatunk tőletek egy fesztivál színpadon?
Mióta aktívak vagyunk, azóta mindig is a legnagyobb spontaneitás volt jellemző ránk és ez most sem lesz másképp. Annyit elárulhatok, hogy buzog bennünk az energia és ígérem, hogy a legtökéletesebb szettre fogunk törekedni.
Vehetjük kiindulási alapnak a 2009-es ’Save the night’ mixlemezt?
Abban egészen biztos vagyok, hogy képesek leszünk megmenteni az estét, talán ennyiben igazodunk majd ehhez a megjelenéshez.
Idomultok a szettel az adott napszakhoz vagy a kijelölt helyszínhez? Vagy mondhatjuk, hogy hasonló minden bulitok?
Egy kicsit mindig más, de valamilyen szinten mindegyik hasonló, viszont ez valahol cél is. Legfontosabb, hogy az előttünk álló közönséghez szeretnénk igazodni, és miattuk képesek vagyunk mindig rugalmasnak maradni.
Inkább stúdióba vagy a színpadra termettél, hogy érzed?
Szerintem mindkettő.
Könnyen tudsz új irányokat kipróbálni zenében? Talán könnyebb ragaszkodni a megszokott formulákhoz, nem igaz?
Maga az élet is egy állandó változás. Ha képtelen lennék újra és újra definiálni önmagam, akkor minden értelmetlenné és unalmassá válna. Az egyetlen biztos pont az életemben a 4/4-es ütem, de minden más állandóan változik, és ez így van rendjén.
Éppen ebben a pillanatban mi az a tipikus hangzás, stílusmegjelölés, amivel körül tudnád határolni a mostani zenei gondolkodásod?
Nos, nem igazán lehetséges ez, mert mindig valamilyen határvonalon lavírozunk. Talán valahol a rave, az electro house, a techno és a house ütközetének kellős közepén. Még kimondani is nagyon élvezem, ez az ami most igazán menő!
Már tíz éve űzitek az ipart, hogy érzed, van még benned elég üzemanyag a folytatáshoz?
Haver, olyan vagyok mint egy elb****** erős, kiirthatatlan növény!
Ezt jó hallani! Tudsz említeni olyan kezdő producert, aki titeket tekint mentorának a hamburgi szcénából?
Sajnos, mi nem vagyunk azok a mentornak való személyiségek. Az igaz hogy igyekszünk a hátunk mögötti időhöz mérten bölcsen viselkedni, de ennél többre nem vagyunk képesek. Viszont az is igaz, hogy nyitottak vagyunk és bárkinek igyekszünk segíteni, ha egy tapasztalt zenészre van szükség.
A legutóbbi stúdiólemezetek, a Moonlight Welfare-t a Kontor Records adta ki. Még mindig élő munka zajlik azzal a kiadóval, vagy a reflektor inkább a saját, Moonbootique kiadó felé irányítódott?
A saját kiadónk a kezdetek óta létezik, de sosem akartunk begubózódni a saját várunkba, mindig szerettünk más kiadók felé is nyitni. Ennek ellenére a Kontor inkább csak, mint terjesztő van a nevünk mellett. Illetve most már erről sem beszélhetünk, mert éppen mostanában váltottunk terjesztő céget, de minden más maradt a régiben.
Maradjunk még a kiadótoknál! Létezik valamilyen állandó filozófia, amihez a Moonbootique igyekszik tartani magát?
Nagyon egyszerűen meg tudom fogalmazni a filozófiánkat: Mi akarjuk, Mi tényleg nagyon akarjuk! Ha megtetszik valaki, akkor mi igazán foglalkozunk vele, és amennyire csak lehet, toljuk előre. Ilyen például Ante Perry, aki kiváló DJ, feszes, pontos produkciókkal. Ajánlom mindenkinek!
Mesélj a stúdiótokról! Sőt igazából az érdekelne, hogy van-e valamilyen titkos fegyveretek, ami igazán egyedivé teszi a felszerelést?
Ami azt illeti, van ilyen gépünk. Saját magunk terveztük és építettünk meg. A neve “arschgeile-scheisse-maschine” (Valaki megpróbálkozik egy pontos fordítással? –a szerk.) és egyszerűen elképesztő, amire képes!
Tudnál említeni valamilyen mellékprojektet vagy egyéb kollaborációt, amin jelenleg is ügyködtök?
Én dolgozom a Black Van nevű projekten. Itt élem ki a finomabb, diszkósabb énemet. Az első kislemezünk, a Yearning, márciusban jött ki a DFA-nál, de hamarosan érkezik a folytatás.